2010. július 24., szombat

Az élet ajándéka

Egy kis új, szívből...

Az ablakban állva, csodákat várva
Körmöl egy fiú, életét látva
Nem kíván sokat, boldog szép napokat.
Értelmet ne várj vagy keress
A lényeg az egészben már régóta nem ez.
Mindent elérni úgysem lehet,
A rohanó világ vasmarka elereszt,
A felhők elszállnak, a szivárvány eltűnik,
Szép napod úgy is lehet, ha az idő lehűlik.
De te csak a napsütést várod hiába,
Érzéseidet üvöltsd a világba...
Egy angyal szárnyainak hosszú árnyéka
Megvéd a fájdalomtól, ez az élet ajándéka.
A bohóc szája is mosolyra van húzva,
Tépd hát ki a falból mindazt, mi a múltad,
Adj utat a szép jövődnek,
A csodáidat ma vagy holnap érheted meg.
A tegnap homálya ködbe vész,
Aminek kell, az emlékeidben tovább él,
És minden tapasztalatod már a tiéd.