A haldoklás öt fázisa

Most találtam, már tudtam erről, de ez a leírás elég jól példázza a haldoklás fázisait.

A haldoklás öt fázisa

Legelőször és egyben egyedüliként, Elisabeth Kübler-Ross svájci pszichológus volt, aki elkülönítette a halál és haldoklás fázisait.

Elutasítás

A beteg nem hiszi el, hogy haldoklik, ezért próbálja lehasítani magáról. Azt gondolja, hogy az egyszerűen nem létezik, hogy őt kapcsolatba hozzák valamifajta halálos betegséggel. "Összekeverik egy másik beteggel, rosszul diagnosztizálják" hasonló gondolatok járnak a fejében. Szimplán nincs felkészülve a halálra, és fél tőle.

Düh

Mikor a beteg rádöbben, hogy valóban beteg, és elegendő információt gyűjtött róla, agresszívvá, idegessé, dühössé, vádaskodóvá válik. Már tudatosul benne, a halál képe. Gyakoribb, mikor másokat vádol a beteg. Az orvos nem fedezte fel időben, nem látta a jeleket. Valakire haragudnia kell, ami a tehetetlenségéből fakad. Ilyenkor a beteget TILOS magára hagyni, bármennyire is elviselhetetlen. Ez egy segélykiáltás, amire figyelni kell.

Alkudozás

A beteg mostmár hajlamosabb önmagára figyelni, nem a külvilágra. Míg eddig másokat vádolt, mostmár önmagában keresi a hibákat, okokat. "Miért dohányoztam annyit, miért ittam annyit, miért stresszeltem annyit?"

Ekkor a beteg elkezd alkudozni: Mától egészségesen élek, nem dohányzom, nem iszom több alkoholt. Abban bízik, hogy a bűnei így megbocsájtásra kerülnek, és meghallgattatnak. Kevésbé lesz agresszív, inkább együttműködő, és elfogadó. Gondoskodást kér, fájdalommentes halált, egy kis élvezetet hátra lévő életéből. Elevenítsük föl neki pozitív tetteit, és segítsünk csökkenteni a szorongását.

Depresszió

A beteg most látja be, hogy nincs esély a gyógyulásra, önmagába fordul, végtelen szomorúságot érez. A napi általános ritmusban történt cselekedetek végrehajtására egyre kevésbé képes, elkezdi egyre inkább igényelni mások támogatását. Ezen felül gyakran a haláltól való félelem is rátesz még egy lapáttal az egészre.

Belenyugvás

A beteg elfogadja, hogy meg fog halni. Távolodik az élettől, az emberektől, keveset beszél. Nyugalomra vágyik.



Nos, most hogy ezt leírtam ilyen tételesen, megfigyelhetjük, hogy ez az öt szakasz, nem feltétlenül csak a haldoklásra jellemző. Roppant érdekes az emberi elme. Összetettnek gondolnánk, de valóbájan végtelenül kiszámítható, és egyszerű.